A betegség a belekben lakozik. És a hangulat?

Ismered azt a viccet, hogy azt mondja a bél az agynak…? Ha nem, akkor feltétlenül olvasd el ezt a cikket, hiszen ez nem csak egy viccben történhet meg. A bél és az agy valóban beszélgetnek. Mit gondolsz, vajon mit mondhatnak egymásnak? Vigyázz, a bélflórád sosem hazudik!

A te agyad jóban van a beleiddel? Fontos feltenni ezt a furcsa kérdést, hiszen megannyi titkos kapcsolat van a testünkön belül, melyet csak részben vagy még egyáltalán nem térképeztünk fel. Jó viszonyuk ezért kiemelten fontos. Mivel mára egyértelmű, nagy hatással vannak egymásra. Egy-egy betegség vagy rossz hangulat kulcsa lehet viszonyuk. Lássuk csak, hogyan suttognak a szerveink egymással annak érdekében, hogy szervezetünkben minden zavartalanul működjön.

A bélben élő mikrobák hasznos társaink, nélkülük nagy bajban lennénk. Fontos feladatuk van a bélfal egészségének megőrzésében, a gyulladások kivédésében, a bélben lévő  immunsejtek működésében, a tápanyagok lebontásában, felszívódásában, a vércukorszint szabályozásában.

Azt is sejteni lehetett, hogy kapcsolatban van az agyunkkal is. Mindenki észlelte már magán, hogy stressz hatására bélpanasz akár hasmenés jelentkezik, vagy emésztési probléma, puffadás miatt feszült, szorongó lesz.

Ez azt jelenti, hogy a bél és az agy beszélgetnek? Igen.

Ez a beszélgetés a bolygóidegen  keresztül valósul meg. Az ideg információkat szállít az agy felől a bélrendszernek. A bolygóideg (X. agyideg, Nervus vagus ) végzi a zsigerek beidegzését, így a nyelőcső, gyomor, vékony- és vastagbél beidegzését is. Például, ha valaki intenzív agyi munkát végez (vizsgára készül stb.), az agy vérellátása fontos, ezért a szervezet utasítást küld a bélrendszerbe, hogy csökkentse annak vérellátását, mert arra máshol van most szükség. Ilyenkor a bél kevesebb vért kap. ,Ez történik sportoláskor is, amikor az izmoknak van szüksége nagyobb mennyiségű vérre, ilyen esetekben is lecsökken a bél vérellátása.

A folyamat visszafelé is működik, a beleket behálózó idegrendszer is küld információkat az agynak, melyek befolyásolhatják hangulatunkat.  Ez magyarázza azt, hogy bélbetegeknél gyakoribbak a szorongások, illetve a depresszió előfordulása.

A bél és agy tengely kutatása az elmúlt években nagyon intenzív. A bélflóra genetikai vizsgálatával  összefüggéseket találtak a bélflóra bizonyos eltérései, a szorongás, depresszió, Parkinson- kór, Alzheimer- kór között.

Izgalmas tudományos áttörések előtt állunk. Hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy az egyensúlyban lévő bélflóra szerepe egészségünk megőrzésében nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Velünk együtt élnek: jótékony baktériumaink

A jótékony baktériumok titokzatos társak. A belsőnkben teszik a dolgukat, ha minden rendben, észrevétlenek. Hiányukat azonban már nagyon is megérezzük. Nézzük, miért.

Mára már egyre többen tudják, hogy bélrendszerünk hossza mintegy 6 m, teljes felülete kb. 400 m2, ami egyértelművé teszi, hogy a bélrendszerünk a legnagyobb felület, amellyel a külvilággal érintkezünk. Az is ismert, hogy az immunrendszerünk 70- 80%-a is a bélben helyezkedik el.

Az itt zajló emésztési-felszívódási és immunológiai folyamatokat több milliárd jótékony bélbaktérium segíti. A jótékony baktériumok fontos feladata az immunrendszer működésének biztosítása, a bélbe került különböző kórokozók, idegen anyagok felismerése, az immunsejtek mozgósítása, a tápanyagok megfelelő felszívódásának, emésztésének segítése, illetve különböző vitaminok (K- és B-vitamin) termelése.

Ezen kívül velünk együtt élnek olyan baktériumok és gombák is, melyek képesek betegséget okozni. Ez azonban csak akkor tud megtörténni, ha a jótékony baktérumok száma valamilyen oknál fogva lecsökken.

De nézzük, hogy mi csökkentheti le a jótékony baktériumok számát?

- Közismert tény, hogy az antibiotikum kúra hatására csökken a jótékony baktériumok száma a bélben.

- Az antibiotikumnál még gyakoribb okok a különböző nem szteroid tipusú gyulladáscsökentő gyógyszerek, savcsökkentő gyógyszerek, és étel- adalékanyagok.

- A pszichés stressz és a fizikai megterhelés, mint pl.a versenysport a bélfalban nagyon lecsökkenti a vérellátást, ezért az oxigénhiány miatt nagyon sok jótékony baktérium elpusztul.

• A különböző bélfertőzések,
• A nem megfelelő diéta,
• A hasmenés szintén megváltoztathatják a bélflóra egyensúlyát, de a különböző méregtelenítések után is fontos rendezni a bélflórát. Ez megoldható, ha ezeket a jótékony baktériumokat bevisszük a szervezetünkbe, vagyis probiotikumokat fogyasztunk.

Mik is azok a probiotikumok?

A probiotikumok olyan baktériumok, melyek élőek, a bél szempontjából fontosak és meghatározóak (leginkább Lactobacillusok és Bifidobacteriumok), megfelelő mennyiségben szájon át alkalmazva kedvező hatással vannak az emberi szervezetre.

A különböző készítmények a baktériumok számának és típusának megfelelően befolyásolják a bélflóra egyensúlyát. Speciális összetételüket a tudományos eredmények felhasználásával alakítják ki.

Már időszámításunk előtt is ismerték!

Az egészség szempontjából előnyös baktériumokat tartalmazó ételek jó hatásáról már az Ószövetségben is találhatunk utalást, miszerint „Ábrahám hosszú életét a savanyított tej fogyasztásának köszönhette” (Genesis 18:8).

Az 1908-ban Nobel díjjal kitüntetett Mecsnyikov kifejtette, hogy a Lactobacillus tartalmú fermentált tejtermékek (aludttej) fogyasztása csökkenti a bélben levő, toxint termelő „káros” baktériumok számát és ezek fogyasztásával magyarázta a bolgár parasztok hosszú élettartamát. A készítmények dobozain vagy a bennük lévő tájékoztató lapokon sok információt találunk, az összetételről, csíraszámról, használatról, de tudjuk e mi mit jelent?

Mi az, hogy csíraszám?

Ez az érték a baktériumok mennyiségére utal, általában milliárdos nagyságrendben, az ajánlott dózist minden terméken megtaláljuk.

Miért van az egyikben egyféle, a másikban kettő vagy többféle baktérium?

Minden jótékony baktériumnak megvannak a saját „feladatai.” A többfélét tartalmazó készítményeknél, többféle segítséget kaphat a szervezet. Pl. vannak olyan jótékony baktériumok, melyek képesek felvenni a harcot a Salmonella-val, míg másoknak nincs rá hatása. A nemzetközi szakirodalom előnyben részesíti a többféle baktériumokból álló készítményeket, összehasonlító vizsgálatokban hatékonyabbnak találták. Viszont az egyféle baktériumot tartalmazó készítmények előállítása olcsóbb.

Mennyi ideig érdemes használni?

Fontos tudni, hogy az immunrendszeri hatások kialakulásához min. 3-4 hétre van szükség, így a nemzetközi ajánlások 1-3 hónapi szedést javasolnak, sőt allergiás betegségek valamint krónikus bélgyulladások esetén (természetesen a gyógyszeres kezelés mellett) 6 hónaptól akár több évig tartó probiotikum használatról számolnak be. Az üzletekben, patikákban különböző árban, különböző összetételű készítmények találhatók, melyek néhány napra, hétre vagy 1 hónapra elegendőek. Választásnál érdemes hát alaposan mérlegelni, hogy a számunkra legmegfelelőbbet válasszuk.