1. A GYÓGYSZER NEVE
Fexgen 180 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
168 mg fexofenadin (180 mg fexofenadin-hidroklorid formájában) filmtablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta.
Sárga színű, hosszúkás, mindkét oldalán domború felületű, egyik oldalán sima, másik oldalán bemetszéssel ellátott filmtabletta. A bemetszés csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Krónikus idiopátiás csalánkiütéssel járó tünetek enyhítése.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Felnőttek és 12 éves kor feletti gyermekek:
A fexofenadin-hidroklorid ajánlott adagja felnőttek és 12 éves kor feletti gyermekek számára naponta egyszer 180 mg, étkezés előtt bevéve.
A fexofenadin a terfenadin farmakológiailag aktív metabolitja.
12 éves kor alatti gyermekek:
A fexofenadin-hidroklorid 180 mg tabletta biztonságosságát és hatékonyságát nem vizsgálták 12 éves kor alatt gyermekek esetében.
Speciális betegpopulációk:
A különböző, fokozott kockázatnak kitett betegcsoportok (idősek, vese- és májkárosodásban szenvedő betegek) bevonásával végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy ezeknél a betegeknél nem szükséges a fexofenadin-hidroklorid adagjának a módosítása.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával, vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A legtöbb új gyógyszerhez hasonlóan idősekre és vese-, vagy májkárosodásban szenvedő betegekre vonatkozóan csak korlátozott számú adat áll rendelkezésre. A fexofenadint ezeknek a betegnek fokozott óvatossággal kell adni.
Figyelmeztetni kell azokat a betegeket, akiknél jelenleg vagy kórtörténetükben kardiovascularis betegség előfordult, hogy az antihisztaminok csoportjába tartozó gyógyszerekkel összefüggésben mellékhatások tachikardia és palpitáció jelentkezhet (lásd 4.8 pont).
-
Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A fexofenadin-hidroklorid nem alakul át a májban, így nem is lép kölcsönhatásba a májjal kapcsolatos mechanizmus révén más gyógyszerekkel.
A fexofenadin-hidroklorid és az eritromicin vagy a ketokonazol együttes adásával kapcsolatban kimutatták, hogy ennek eredményeként a fexofenadin plazmaszintje 2-3-szorosára emelkedik. Ezt a változást nem kísérte a QT-távolság megváltozása és bármilyen egyéb mellékhatás gyakoriságának a fokozódása az egymagában alkalmazott gyógyszerekhez képest.
Állatkísérletekben kimutatták, hogy fexofenadinnel és eritromicinnel vagy ketokonazollal való együttes kezelés során a fexofenadin plazmakoncentrációjában bekövetkező emelkedés a tápcsatornából történő felszívódás fokozódásának, illetve vagy az epével történő kiválasztódás, vagy a gasztrointesztinális szekréció csökkenésének eredménye.
A fexofenadin-hidroklorid és az omeprazol között nem figyeltek meg kölcsönhatásokat. Azonban alumínium-és magnézium-hidroxid gélt tartalmazó savkötő alkalmazása 15 perccel a fexofenadin-hidroklorid bevétele előtt a fexofenadin-hidroklorid biohasznosulásának a csökkenéséhez vezettek, legnagyobb valószínűséggel a fexofenadin-hidroklorid tápcsatornában történő megkötése miatt. A fexofenadin-hidroklorid, valamint az alumínium- és magnézium-hidroxid tartalmú savkötők alkalmazása között két óra szünetet ajánlatos tartani.
Allergiatesztek: a fexofenadin-hidroklorid alkalmazását az allergiatesztek (s.c. prickteszt) végzése előtt három nappal abba kell hagyni.
4.6 Terhesség és szoptatás
Terhesség
A fexofenadin-hidroklorid terhes nők körében való alkalmazására vonatkozóan nem áll rendelkezésre megfelelő adat. Az állatokon végzett korlátozott kísérletek nem mutattak közvetlen vagy közvetett jellegű káros hatást a terhesség, az embrionális/magzati fejlődés, a szülés és a szülés utáni fejlődés tekintetében (lásd 5.3 pont). A fexofenadin-hidroklorid nem alkalmazható a terhesség során csak akkor, ha az egyértelműen szükséges.
Szoptatás
Nem állnak rendelkezésre adatok az anyatejben levő fexofenadin mennyiségére a fexofenadin-hidroklorid alkalmazását követően. Mindazonáltal amikor terfenadint adtak szoptató anyáknak, azt találták, hogy a fexofenadin átjutott az anyatejbe. Ezért fexofenadin-hidroklorid alkalmazása nem ajánlott szoptató anyáknak.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A farmakodinámiás profil és a jelentett mellékhatások alapján nem valószínű, hogy a fexofenadin-hidroklorid hatással lenne a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre. Objektív vizsgálatok során a fexofenadin-hidroklorid nem mutatott semmilyen, a központi idegrendszer működésére gyakorolt lényeges hatást. Ez azt jelenti, hogy a betegeknek szabad gépjárművet vezetniük, illetve fokozott odafigyelést igénylő tevékenységeket végezni. Annak érdekében, hogy fel lehessen ismerni a különösen érzékeny betegeket, akik a gyógyszerre szokatlan reakciót mutatnak, javasolt az egyéni érzékenységet ellenőrizni még azelőtt, hogy a beteg gépjárművet vezetne, vagy összetett feladatokat végezne.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Felnőtteknél klinikai vizsgálatokban a placebo esetében tapasztalhatóhoz hasonló gyakorisággal jelentett mellékhatások a következők voltak:
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori (≥1/100- <1/10): fejfájás, bágyadtság, szédülés.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori (≥1/100- <1/10): hányinger.
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nem gyakori (≥1/1000- <1/100): fáradtság.
Felnőtteknél a forgalomba hozatalt követően az alábbi mellékhatásokat jelentették. Előfordulási gyakoriságuk nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg):
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Túlérzékenységi reakciók, melyek megnyilvánulásai a következők voltak: angiooedema, mellkasi szorító érzés, légszomj, kipirulás, és szisztémás anafilaxiás reakció.
Pszichiátriai kórképek
Álmatlanság, nyugtalanság, alvászavarok, illetve paroniria (rémálmok/kóros álmok).
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Tachycardia, palpitáció.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Hasmenés.
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei
Kiütés, csalánkiütés, viszketés.
Kontrollált klinikai vizsgálatokban a gyakori mellékhatások előfordulási aránya hasonló volt fexofenadin és placebó esetén.
A kontrollált vizsgálatokban az 1%-nál kisebb előfordulási gyakorisággal jelentett, a placebó esetén megfigyelthez hasonló mellékhatásokat ritkán a forgalomba hozatalt követő vizsgálatokban is jelentettek.
4.9 Túladagolás
Fexofenadin-hidroklorid túladagolással kapcsolatban szédülésről, álmosságról, kimerültségről és szájszárazságról számoltak be. Két héten keresztül napi kétszer 60 mg adagot alkalmaztak gyermekeknél és egészséges felnőtteknél 1 hónapon át, 800 mg-ig terjedő napi egyszeri, illetve 690 mg-ig terjedő napi kétszeri dózisokat, valamint 1 éven át napi 240 mg-os dózisokat alkalmaztak anélkül, hogy klinikailag jelentős mellékhatások alakultak volna ki a placebóhoz viszonyítva. A fexofenadin‑hidroklorid maximális tolerálható adagját nem határozták meg.
Túladagolás esetén a fel nem szívódott gyógyszer eltávolítása érdekében mérlegelni kell a szokásos intézkedéseket. Tüneti és támogató kezelés javasolt. A fexofenadin‑hidroklorid hemodialízissel nem távolítható el hatásosan a vérből.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: szisztémásan alkalmazott antihisztaminok, ATC-kód: R06AX26
A fexofenadin nem-szedatív hatású, H1-hisztaminreceptoron ható gátlószer. A fexofenadin a terfenadin farmakológiailag aktív metabolitja.
Humán hisztamin-provokációs tesztek, amelyek során naponta egyszeri és kétszeri dózisban adtak fexofenadint, azt mutatták, hogy a gyógyszer antihisztamin hatása 1 órán belül kezdődik, maximális erősségét hat óra múlva éri el és legalább 24 órán keresztül tart. 28 napos kezelést követően sem észleltek tolerancia kialakulására utaló bizonyítékot. Pozitív dózis-hatás kapcsolat orális adagok esetében a 10-130 mg-os tartományban volt kimutatható. Ebben az antihisztamin-hatást vizsgáló modellben kimutatták, hogy legalább 130 mg szükséges ahhoz, hogy egy 24 órás időszakon keresztül fent lehessen tartani a hatást. A provokált bőrterületen a maximális gátlás mértéke meghaladta a 80%-ot.
Szezonális allergiás rhinitisben szenvedő betegeknél a placebóval kezelt betegekhez képest nem volt különbség a QTc-szakasz hosszában akkor, amikor két héten keresztül naponta kétszer 240 mg-ig terjedő fexofenadin dózisokat kaptak. Hasonlóképp, egészséges önkénteseknél a QTc-szakasz hossza a placebo-kezeléshez képest akkor sem változott jelentősen, amikor naponta kétszer 60 mg-ig terjedő fexofenadin dózist kaptak hat hónapon át, vagy naponta kétszer 400 mg-ot 6,5 napon keresztül, illetve naponta egyszer 240 mg-ot egy éven át.
A fexofenadin a humán terápiás koncentráció 32-szerese mellett sem gyakorolt hatást a humán szívből klónozott késleltetett egyirányú káliumcsatornára.
A fexofenadin (orálisan, 5-10 mg/kg dózisban adva) a terápiás koncentrációt meghaladó szintek (10‑100 M) mellett szenzitizált tengerimalacokban gátolta az antigén-indukálta hörgőgörcsöt, továbbá gátolta a hisztamin felszabadulását a peritoneális hízósejtekből.
-
Farmakokinetikai tulajdonságok
A fexofenadin az orális bevételt követően gyorsan felszívódik. A Tmax értéket a dózis bevétele után körülbelül 1-3 órával éri el. A Cmax átlagos értéke napi egyszeri 180 mg bevétele után körülbelül 494 ng/ml.
A fexofenadin a plazmafehérjékhez 60-70%-ban kötődik. A fexofenadin csak jelentéktelen mértékben metabolizálódik (hepatikus, vagy extrahepatikus úton), székletből és vizeletből mind állatokban, mind emberben ez volt az egyetlen jelentős vegyület, amit azonosítottak. A fexofenadin plazmakoncentrációja biexponenciális módon csökken többszörös dózisok bevétele után. A terminális eliminációs felezési idő 11-15 óra. Naponta kétszer 120 mg orális dózisig a fexofenadin egyszeri vagy többszöri dózis mellett lineáris farmakokinetikát mutat. Naponta kétszer 240 mg dózis mellett dinamikus egyensúlyi körülmények között a görbe alatti terület az arányosnál csak kissé nagyobb mértékben emelkedett (8,8%). Ez arra utal, hogy a fexofenadin farmakokinetikája naponta 40 – 240 mg dózis mellett gyakorlatilag lineáris. Feltételezik, hogy az elimináció döntően az epével történik, míg a beadott adag legfeljebb 10%-a változatlan formában a vizelettel ürül.
-
A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A kutyák a hat hónapon át naponta kétszer 450 mg/kg dózisban adott fexofenadint jól tolerálták. Esetenkénti hányást leszámítva nem jelentkeztek toxicitásra utaló tünetek. Boncoláskor a kezeléssel összefüggő jelentős eltéréseket nem figyeltek meg kutyákban és rágcsálókban.
A radioaktívan jelzett fexofenadin-hidroklorid szöveti megoszlását patkányban vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy a fexofenadin nem jut át a vér-agy gáton.
A különböző in vitro és in vivo mutagenitási tesztek során a fexofenadinről azt állapították meg, hogy nem mutagén.
A fexofenadin karcinogén hatását a terfenadinnel végzett klinikai vizsgálatok és kiegészítő farmakokinetikai vizsgálatok felhasználásával értékelték, amikor meghatározták a fexofenadin-expozíciót (a plazma AUC-értékek alapján). A patkányokban és egerekben (napi maximum 150 mg/ttkg dózisban adott) terfenadin mellett karcinogenitásra utaló bizonyítékot nem észleltek.
Egy egereken végzett reprodukciós toxicitási vizsgálat során a fexofenadin-hidroklorid nem csökkentette a fertilitást, nem volt teratogén és nem befolyásolta károsan a pre- és a posztnatális fejlődést.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Tablettamag:
Mikrokristályos cellulóz
Kroszkarrmellóz-nátrium
Kukoricakeményítő
Povidon K30
Magnézium-sztearát
Filmbevonat:
Opadry 03C52662:
Hipromellóz
Titán-dioxid (E171)
Makrogol 400
Makrogol 4000
Sárga vas-oxid (E172)
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
7 db, 10 db, 15 db, 20 db, 30 db, 50 db, 100 db, 200 db vagy 250 db filmtabletta PVC/PVdC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
-
A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések
Nincsenek különleges előírások.
Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy kereszt)
Osztályozás: I. csoport
Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Generics [UK] Limited
Station Close
Potters Bar
Hertfordshire
EN6 1TL
Egyesült Királyság
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI
OGYI-T-20601/01 (10x)
OGYI-T-20601/02 (30x)
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
2008. július 9./2010. július 9.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2015. 12. 24.
